A magyar rendőrség az SS szolg - Olgyay Szabó Attila,Szolgálati Szabályzat,Szolgálati Szabályzatban,Szent István,Arany János,Waffen SS Szolgálati Szabályzatából,Perczel Tamás,John, - zgfumag Blogja

Továbbiak »

Belépés

			zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami...			Zámbori Gusztáv 1957.12.05 Online

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

A magyar rendőrség az SS szolg

2008-03-14 06:54:20, péntek

	Olgyay Szabó Attila 2008. március 12. 13:08 A magyar rendőrség az SS szolgálati szabályzatával? A félreértések és a valóság a magyar rendőrség működésével kapcsolatban avagy a magyar rendőrség 2006 év őszi szerepéről másképpen A rendőrség 2006 őszi működésével kapcsolatban sokan sokféle írást megjelentettek az elmúlt egy év folyamán. Az írások három szempontból vizsgálták a problémát: (1) emberi jogi szociológia szempontból, (2) politikai-hatalmi szempontból, (3) funkcionális szempontból. Jelen dolgozatomban egy negyedik szempontot szeretnék bemutatni, a jogszabályi szabályozottság működésének problémáját. A dolgozatom előfeltevése, hogy a jogszabályi és belső szabályozási rendszere volt elégtelen a rendőrségnek. A problémák, melyek fölmerültek minden esetben a jogszabályi és belső szabályozási háttér hiányosságaival magyarázhatók. A dolgozatomban a vizsgálat során összevetem a jogszabályokat a szabályzatokat illetve a jogszabályok alapján a rendőrök mozgásterét. Előre szeretném bocsátani, nem célom - és tisztességes ember nem is tehet ilyet - a rendőrség egyes tagjai által elkövetett bűncselekmények ,,szerecsenmosdatása". Ellenkezőleg. Elemzését szeretném adni a helyzetnek, hogy többet ilyen ne fordulhasson elő. Rá kívántam mutatni hol a probléma gyökere. Jogszabályi háttér Alkotmányi rendelkezések A magyar rendőrség feladatáról az 1949. évi XX törvény - Alkotmány - 40/A§ (2) bekezdés rendelkezik:"A rendőrség alapvető feladata a közbiztonság és a belső rend védelme." Az Alkotmány rendelkezik a Rendőrség irányításáról a 35§ (h) bekezdésben, mely a Kormány hatáskörébe utalja a Rendőrség irányítását. Mint látható az Alkotmány felettébb nagyvonalúan bánik a Rendőrség szabályozásával. Jogszabályi rendelkezések Az 1994. évi XXXIV. törvény, más néven Rendőrségi törvény (továbbiakban Rtv.) pontosabban szabályozza a rendőrség működését. A rendőrség működését meghatározza a Szolgálati Szabályzat (továbbiakban SzSz), mely jogszabályi szintű rendelet 3/1995. (III. 1.) BM rendelet. Megjegyzések jogforrásokkal kapcsolatban Ezek a jogforrások adják keretet a rendőrség működéséhez. A jogi keretek statisztikai elemezése árulkodó. A ,,közrend" szó az Rtv-ben egyetlen alkalommal nem fordul elő, a ,,közbiztonság" szó 43 alakalommal, a Szolgálati Szabályzatban 22 alkalommal, több mint 4 kontexusban mindez anélkül, hogy meghatározása megtörténne a fogalmaknak. A probléma gyökerek A törvény a rendőrség feladatkörének meghatározásánál a jogszabály kettős meghatározottságot mutat. Egyrészről létezik, egy szervezeti feladat meghatározás másrészről, létezik egy személyi feladat meghatározás. A szervezeti problémák gyökere A testületi feladat meghatározás törvényi eredete a már idézett Alkotmány 40/A§ (2) bekezdés. Az ebből és a 35§ h bekezdésben megkapott Kormány felhatalmazásból következik, hogy az általánoson túl a Kormány határozza meg a Rendőrség feladatát közvetett módon - Rtv 3§ - az ORFK-n keresztül. A kiadott koncepciót a törvény felhatalmazása alapján - Rtv 4§-6§ - a rendőrségnek - amennyiben nem ütközik törvénybe végre kell hajtani. A rendőrségnek, mint testületnek megkötött a keze. A törvény feladatul rója - a testületnek a ,,bűn" megelőzését, de legalábbis minimalizálását. A törvény a testületet politikai kontroll alá rendeli - és nem civil kontroll alá: ,,A miniszter a Rendőrség részére egyedi utasítást az országos rendőrfőkapitány útján adhat." Rtv 5§ 3 szakasz. A miniszter jogköre ez esetben csak bizonyos esetekben korlátozott a törvény szerint:"A miniszter az irányítói jogkörében adott utasítással a Rendőrség hatáskörébe tartozó ügyet nem vonhat el, hatáskörének gyakorlását nem akadályozhatja." A fentiek igen homályos megfogalmazások. Nézzük a magyar nyelv szabályai alapján. A Rtv 5§ 3 szakaszban található feltételes mód ,,természetesen" az önálló független rendőrséget próbálja megalapozni, ugyanúgy mint a megelőző szakaszban az ügy elvonási és ügymenet akadályozási tilalom. - 5§ (2) szakasz. A gyakorlatban - ítélkezési, civil élet, stb - a jogszabályi feltételes mód, mindig kijelentő mód. A miniszter ez alapján a felhatalmazás alapján közvetlen befolyást kap a rendőrség - a rendőri szervezet - irányítására az ORFK-n keresztül. A közvetlen befolyást kizárólag a megelőző szakasz korlátozza, amennyiben azt korlátozásnak lehet nevezni, hogy az ügy elvonást és az ügymenet akadályozást megtiltja számára, amelyet köztisztségviselők jogállásáról szóló törvény egyébként is tilt. A jogalkotó szándéka, egy önálló rendőri szervezet civil kontrolljának megteremtése egy demokratikus államban. Ezzel szemben a jogszabály hatásköri bizonytalansága egy kiszolgáltatott testületet hozott létre, melyben korlátlan hatalma van a politikai vezetőnek. A rendőri zsargon ezt a helyzetet viccesen, de igen pontosan úgy fogalmazza meg: ,,... olyan magasról jött az utasítás, ahol a csillaghullást intézik és az eget szabad szemmel is lehet látni...". Mennyire sarkított a probléma? Semennyire. Az Rtv 4§ (3) bekezdés: A miniszter c) biztosítja a közbiztonság és a belső rend védelme érdekében meghatározott feladatok végrehajtását; d) rendeletalkotás és az állami irányítás egyéb jogi eszközei útján szabályozza a Rendőrség tevékenységét és működését. A személyi problémák gyökere A személyi problémák gyökereinél az egzisztenciális kiszolgáltatottságot és az alacsony fizetettséget szokás kiemelni. Ez természetesen igaz. Erről komoly tanulmányt érdemes írni. Azonban a szolgálati magatartást szabályozó rendelkezések is hagynak kívánni valót maguk után. A kettő együtt válik problémássá. Az Rtv IV fejezete foglalkozik a rendőrség működésének általános elveivel és szabályaival 11§-12§. Az Rtv ezen fejezete az alá-fölé rendeltségi viszonyok megteremtését biztosítja. A 12§ (1) kimondja: ,,A rendőr a feladata teljesítése során köteles végrehajtani a szolgálati elöljáró utasításait. Meg kell tagadnia az utasítás végrehajtását, ha azzal bűncselekményt követne el." a 12§ (3): Ha a törvény rendelkezéseit a rendőr elöljárója sérti meg, a rendőr közvetlenül az elöljáró felettesénél, vagy ha a törvénysértést a rendőri szerv vezetője követi el, a rendőri szerv felettes szervénél, illetőleg a Rendőrség felügyeletét ellátó szervnél bejelentheti. A bejelentéssel megkeresett szerv vezetője a törvénysértést köteles kivizsgáltatni, és a bejelentőt a vizsgálat eredményéről, a tett intézkedésről - a bejelentés kézhezvételétől számított - 8 napon belül tájékoztatni. A probléma az, hogy ez az alá fölé rendeltség együttesen a szervezeti meghatározottsággal együttesen egyfajta kiszolgáltatottságot jelent. A rendszerben nincs fék, nincs ellensúly. A féket a jogalkotó elméletileg beépítette, de azonnal negligálta is: ,,Meg kell tagadnia az utasítás végrehajtását...", de 12§ (2),,A rendőr a szolgálati elöljáró jogszabálysértő utasításának teljesítését - az (1) bekezdésben foglalt kivétellel - nem tagadhatja meg, de az utasítás jogszabálysértő jellegére, ha az számára felismerhető, haladéktalanul köteles az elöljáró figyelmét felhívni. Ha az elöljáró az utasítást fenntartja, azt az utasított kérelmére köteles írásba foglalva kiadni. Az írásba foglalás megtagadása vagy elmaradása az utasítást adó közvetlen felettesénél bejelenthető, e jog gyakorlásának azonban az utasítás teljesítésére nincs halasztó hatálya."* Ez egészen egyszerűen elképesztő. Ez egy demokratikus jogállamban kommentárt sem érdemelne. A törvény semmilyen féket és ellensúlyt nem tartalmaz. A hivatkozott bejelentéseket megtehetik, de jegyzőkönyvezését az elöljáró(k) megtagadhatja(k), így a parancs végrehajtója az egyetlen, aki bármilyen szabálysértéssel, cselekménnyel vádolható. A bejelentések megtétele értelmetlen, ha szóban kapták az utasítást letagadható. A parancsnoki állomány biankó felmentést kap minden cselekmény alól. ,,Ez egy utcai galeri ,,kicsit" jobb költségvetéssel."** Az átláthatatlanság problematikája A rendőrség a fenti szervezeti gondokon kívül, még egy súlyos problémával küzd: a külvilágtól való elzártsággal. A rendőrség a társadalomtól elzárt rendszerré lett. A belső problémák és az egzisztenciális gondok az elhívatottság tudattal egyesülve egy elzárt átláthatatlan rendszert hozott létre. A rendszer két szubjektív és egy objektív okból vált átláthatatlanná. Szubjektív okok: (1) a külső támadások, (2) a kiválasztottság tudat; objektív ok: a törvényi hibák. Objektív ok A szolgálati helyzeten túl még egy további sarkalatos probléma van a rendőrségi belső utasítások átláthatatlansága. A Rendőrségi törvény és a Szolgálati Szabályzat elképesztő hiányosságokat mutat, ezek közül egyet a szolgálati titkot emelném ki, mint állat orvosi ló esetét. A szolgálati titok fogalma és hatálya alá tartozó rendelkezések nem pontosan meghatározottak sem az Rtv-ben sem a SzSz-ban. Ez azt eredményezi, hogy bármi annak minősíthető, hiszen a 2004 évi CXL közigazgatásról szóló törvényben sem meghatározott a fogalma. A probléma feloldására van kísérlet: közérdekű adatok megismeréséhez való jogra hivatkozással - 1949 évi XX 61§ (1) bekezdés - egyre szűkítik a jogvédők a szolgálati titok fogalmát, az ombudsman segítségével. Szubjektív okok A rendőrséget ért gyakori jogászi támadások létrehoztak egy belső összetartó erőt. A ,,ma neked, holnap nekem" logikája nagyon erős összetartó erőt hozott létre. A külső támadások nagy része nem megalapozatlan. A rendőrség egzisztenciális okokból kénytelen bizonyos esetekben szemet hunyni - (nincs megfelelő élet és egzisztenciális biztosíték a rendőri állomány mögött - továbbá bizonyos esetekben kénytelenek szolgálaton kívül ,,seftelni" a megélhetésért. A rendőri állomány rendelkezik a legrosszabb szociális háttérrel és rendelkezik a legmagasabb kölcsön hányaddal a magyar munkavállalók között. Lefordítva: a rendőrség személyi állománya a középosztály határán egyensúlyoz és a munkája elvesztése azt jelenti, visszasüllyed oda ahonnan jött. Ez kiszolgáltatott helyzetbe hozza a rendőri állományt, mely nagyon nehezen megérthető a külső szemlélő számára. A rendőrségen belül a kiképzés során kiválasztottság tudatot próbálnak a szakképzésben résztvevők számára átadni. Ez az egymásra utaltságból és az állampolgárokhoz képest megkapott többlet jogosítványok együtteséből áll össze. Mindez és a szigorú fegyelem együttesen eredményezi egy pszichikai kiválasztottság tudat létre jöttét. A kiválasztottság tudat és az egzisztenciális flusztráció olyan elegyet alkot, mely ön és közveszélyessé teszi a rendőri állományt. Ön és közveszélyes, mivel az előzőekben leírt egzisztenciális problémák pszichológiai feloldása önrombolásként jelentkezik - magas az alkoholisták és az alvászavarosak aránya. Közveszélyes, mivel a flusztráció leggyakrabb agresszióként jelenik meg. Néhány szót 2006 október 23-i eseményekről A tavalyi utcai zavargások során a rendőrség működését nem lehet cél e dolgozat keretei között vizsgálni. A helyzet visszásságát szeretném csak bemutatni. Állampolgárok 1. Alkotmányos gyülekezési jogukkal élve megjelennek egy rendezvényen 2. Csoportok agresszíven - támadólag - lépnek fel 3. Az első oszlatási kísérlet után a frusztrált gyűlölet a rendőrök ellen fordul Rendőrség 1. Intézkedést kezd (a SzSz alapján ezt mindig be kell fejezni) 2. A csoport túl nagy és az intézkedés nem befejezhető 3. Nem uralják az eseményeket 4. A vezetők nem uralják az intézkedést - nem történik meg az állomány vezetése (SzSz) A nyilvánosságra hozott jelentések alapján a taktikai helyzet az, hogy 17 órára a Rendőrség kezén kizárólag a Szent István körút - Bajcsy-Zsilinszky út - Arany János utca marad. Támadás éri a X kerületi és a IX kerületi kapitányságot. Az az érzet keletkezett, hogy elvesztették a várost, az uralmat, az események felett. A rendőrség hibás civil irányítási koncepcióval, hibás rendőri taktikával megpróbálja biztosítani a nemzetközi szerződésekben foglaltakat: a külföldi államfők testi épségét. A továbbiakban automatizmusok működtek, a szervezet parancsnokai megpróbálták a közrendet helyreállítani és a jogi csűrcsavarást későbbre halasztották, bízva a politikai védelemben, mint már annyiszor. Az állomány egyes csoportjai a ránehezedő nyomás hatására - elvárás vs helyzet - lelkileg összeroppannak (REBISZ, bizonyos BRFK egységek) és a frusztrációt agresszivitásban vezetik le. Hozzá kell tenni nem először. Levonható következtetések A tavaly őszi események nem következhettek volna be, ha rendőrség demokratizálása megtörtént volna. Ez biztosított volna egy keretet a frusztrációk -szervezeti és egyéni - levezetéséhez: ,,a parancs megtagadás" biztosított volna egy megosztottságot a rendőrségen belül és ez vezetők esetében visszatartó erőként működött volna. Erről szemérmesen hallgat mind a két állami belső jelentés. Természetes, ők politikusok és politikai szereplők. Ebből látható, hogy a politikai elit felelős a rendőrség problémáiért, hiszen fenntartotta a ,,parancsuralmat", mivel a szervezeti pénzügyi konfliktusok így egyszerűen kezelhetők voltak. A rendőrséget 2006 október 23-án irányító politikai vezetése megoldhatatlan, kiszámíthatatlan feladat elé állította a rendőrséget szándékosan, és az el is bukott. A helyzet eszkalálódása nem a rendőrségi és a regnáló politikai vezetésén múlott, hanem az ellenzék - a Fidesz - higgadtságán. A demokrácia fékekre és egyensúlyokra épül (Madison - A föderalista). Ezek törvényi elemei megvannak, de szankcionális elemei hiányoznak. Az Rtv 12§-a sürgősen megváltoztatandó, mivel ez nyit utat a rendőrségen belüli antidemokratikus folyamatoknak. Ezért ,,következmények nélküli az ország" rendőrsége. Ezért kiszolgáltatott a rendőri állomány. ...és jelenleg a rendőrség ,, egy utcai galeri ,,kicsit" jobb költségvetéssel" - a lehető legrosszabb kezekben. * Ez a három idézett szakasz ,,a Waffen SS Szolgálati Szabályzatából lett átemelve és átírva- 1967-ben a Rtv-be". dr Perczel Tamás - a szabályzat megalkotója. Számadás dokumentum film 2 és 3 rész (Kapu film 2003) ** John F. Kennedy a CIA-ról, a Disznó öbölbeli kudarc után http://www.gondola.hu/cikkek/cikk.php?szal=58439

0 komment , kategória: Általános

Címkék: agresszivitásban, szabálysértéssel, antidemokratikus, felhatalmazásból, átláthatatlanság, meghatározásánál, megváltoztatandó, állampolgárokhoz, rendőrfőkapitány, kiszámíthatatlan, kiválasztottság, költségvetéssel, szabályozásával, jogszabálysértő, átláthatatlanná, megosztottságot, megfogalmazások, kiszolgáltatott, egzisztenciális, meghatározottak, szabályozottság, bizonytalansága, kézhezvételétől, közigazgatásról, minimalizálását, rendeletalkotás, következtetések, bűncselekmények, hiányosságaival, demokratizálása, közveszélyessé, megalapozatlan, szabályzatokat, következmények, jogszabályokat, megismeréséhez, magyar rendőrség, rendőrség 2006, írások három, negyedik szempontot, jogszabályi szabályozottság, dolgozatom előfeltevése, vizsgálat során, szabályzatokat illetve, jogszabályok alapján, rendőrök mozgásterét, rendőrség egyes, probléma gyökere, rendőrség alapvető, belső rend, rendőrség működését, jogforrások adják, Olgyay Szabó Attila, Szolgálati Szabályzat, Szolgálati Szabályzatban, Szent István, Arany János, Waffen SS Szolgálati Szabályzatából, Perczel Tamás, John,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]